A virtuális IACFS/ME konferencián a poszt-COVID szindróma kezelésére szolgáló öt terápia vizsgálati eredményeit vitatták meg, melyek között már használatban levő (mód)szerek is helyet kaptak.

A rendszeres jógázás enyhíti azoknak a betegek a depressziós tünetei, akik egyidejűleg egyéb mentális problémákkal is küszködnek. A jótékony hatás annál kifejezettebb, minél több jógafoglalkozásra kerül sor.

Társadalmi távolságtartás helyett a fizikai távolságtartás fontosságát kell hangsúlyozni, hívják fel a figyelmet többek között a WHO szakemberei, míg a The Lancet tanulmánya a karantén pszichológiai hatásait elemzi.

A tapasztalati szakértők segítsége jelentősen csökkenti a mentális beteg akut kórházi felvételének szükségességét - állapítja meg a témában végzett első randomizált, kontrollált, a The Lancetben megjelent vizsgálat.

A másokról átadódó stressz ugyanúgy módosítja az agyat, mint a valódi, de ez a hatás nőstény állatokban szociális interakció nyomán csökken.

Úgy tűnik, hogy a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának anatómiai háttere az agy–mellékvese kapcsolati háló. 

A párkapcsolaton belüli erőszak világszerte komoly probléma; az egész­ségügy látókörébe az esetek kis része kerül. Ilyenkor a fizikai és pszichés egészségkárosodást gyakran a családorvos kezeli. A U. S. Preventive Services Task Force minden fertilis korú nő esetében javasolja az erőszakra utaló jelek szűrését. Több rövid szűrőmódszer is használható a családorvosi gyakorlat­ban. Fontos, hogy a rendelőben elérhetők legyenek a helyi és országos áldo­zatsegítő szervezetekkel kapcsolatos információk. 

A poszttraumás stresszbetegség nemcsak olyan erősen traumatikus történések kapcsán alakulhat ki, mint például egy terrortámadás vagy közlekedési baleset, hanem olyan normális életesemények is kiválthatják, mint például a gyermekszülés.